Vállalkozás alapítói okirat minták!
Az alábbi menüpontban a vállalkozás alapításához kapcsolódó szerződésminták találhatóak, melyek tájékoztató jellegűek!
Figyelem! A szerződésmintát ne töltsd ki, mivel az ügyvédi törvény értelmében a cégalapítással megbízott ügyvéd csak a maga által készített és ellenjegyzett iratot használhatja!
A gazdasági társaság a tagok szerződéses kapcsolata, ezért a gazdasági társaság alapításához társasági szerződés szükséges.
A társasági szerződés hosszú távon keresztül meghatározza a tagok egymáshoz való viszonyát. A társaság külső kapcsolataiban, un. harmadik személy vonatkozásában szintén lényeges, illetve az lehet a felek megállapodása, ezért a törvény kötelezően előírja, és ezáltal érvényességi kellékké teszi a társasági szerződésírásba foglalását.
A tagok a társasági szerződés tartalmát – a törvény keretei között – szabadon állapítják meg.
A polgári jog a szerződési szabadság elvét vallja. Ez többek között azt jelenti, hogy a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó szabályai – néhány előírás kivételével – csak akkor érvényesülnek, ha az azokban rendezett kérdésekben a szerződő felek másképpen nem állapodnak meg. Tehát ezek a szabályok szerződést pótló, vagyis diszpozitív jellegűek. A szerződési szabadság azonban nem korlátlan, csak a törvény keretei között érvényesülhet.
Ezért bizonyos esetekben a szerződő feleknek nincs lehetőségük a jogszabályoktól való eltérésre, a törvény kötelező erejű szabályozást tartalmaz, az attól eltérő megállapodást tiltja. Amennyiben ezeket a kötelező előírásokat, „kogens” szabályokat mégis megsértenék, akkor a szerződés semmisnek minősül, azaz nem érvényes. A részvénytársaságok alapításánál a kogencia, a kötelező szabályozás a jellemző, és sokkal szűkebb körű a szerződő felek szerződési szabadsága, mint más gazdasági társaságoknál. Tehát a felek csak akkor térhetnek el a jogszabályi rendelkezésektől, ha ezt a törvény kifejezetten engedi.
A társasági szerződésben meg kell határozni
- a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
- a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével;
- a gazdasági társaság tevékenységi körét;
- a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása)
- rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
- a cégjegyzés módját;
- a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét;
- a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot meghatározott időre alapítják;
mindazt, amit a törvény az egyes gazdasági társasági formáknál kötelezően előírt (pl. korlátolt felelősségű társaság /kft/) esetén; - a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét;
- a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét;
- az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját;
- a cégjegyzés módját;
- felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait;
- könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét;
- a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.
Szükség esetén rendelkezik a társasági szerződés a következőkről:
- a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről;
- a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről;
- a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról;
- az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészekről;
- az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy korlátozásáról;
- jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának kizárásáról;
- az üzletrész bevonásának megengedéséről;
- a dolgozói üzletrészről, az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról;
- a határozatképességről, a határozathozatal módjáról;
- az adózott eredmény felosztásáról;
- az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról;
- törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról.
Az alábbi minták, abban segítenek, hogy a felmerülő kérdésekre, már átgondolt válaszokat adjunk! Ne felejtsük egy-egy rossz döntésünk, meghatározhatja vállalkozásunk sikerességét.
